Szécsény

 

Oldalak

May 2020
M T W T F S S
 123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031

A Kistérség

Szécsény pdf letöltés

  • Elérhetőség:

    Polgármesteri Hivatal

    3170 Szécsény, Rákóczi út 84.
    Polgármester: Stayer László
    Telefon: (32) 370 199
    Fax: 06-32-370-0170
    E-mail: szecseny@nogradmail.hu
    Web: www.szecseny.hu

     

    A város története

    Az Ipoly völgye, különösen annak Szécsény körüli része már az őskorban is lakott volt. A neolit korból származó leletek is ezt bizonyítják. A város határában talált sírleletek azt valószínűsítik, hogy a város környékén a magyarok, a 895-ben kezdődő honfoglalást követő évtizedekben megtelepedtek.

    Az első hiteles forrás Szécsényről 1219-ben keletkezett. Száz év múlva már a térség legjelentősebb települése. 1332-ben ferences szerzetesek települtek be, akik templomot és kolostort építettek. Szécsényi Tamás, a település tulajdonosa Károly Róbert királytól városi rangot kért, és Szécsény 1334-től mezővárosi ranggal rendelkezett. Károly Róbert rendelete olyan jogokat biztosított Szécsénynek, amilyenek Budának is voltak. A települést fallal vették körül, vám- és megállítási jogot kapott.

    1552-ben a török elfoglalja Szécsényt – első török uralom – 1593-ig tartott. Ezt követően a város földesura és egyben a várkapitánya Forgách Zsigmond lett. Szécsény életében egyébként a tizenöt éves háború annyiban is nyomot hagyott, hogy a város templomát, amely egykor a ferencesek kolostorához tartozott, az evangélikusok kezére juttatta. De nem sokáig volt azok birtokában, mert a szabadságharcot lezáró bécsi béke visszaadatta a katolikusok tulajdonába. A harmadik nagy erdélyi fejedelem, I. Rákóczi György hadjáratai ugyancsak érintették Szécsényt, ahol 1644. április-májusában ő maga is több napon át tartózkodott.

    Ezeket a hadműveleteket is megsínylette Szécsény. A fejedelem egy későbbi leveléből tudjuk, hogy a császáriak a várost felégették.

    1663-ban a törökök újra elfoglalják Szécsényt. Sobieski János lengyel király segítségével szabadult fel, 1683-ban. Szécsény igazi példája azoknak a magyarországi településeknek, amelyek a középkorban a városias fejlődés útjára léptek, de fejlődésüket a török hódoltság derékba törte.

     A vár bevétele után Disznóssy Ferenc kapi¬tány maradt 300 horvát katonával a várban, amely még 1684. január 24-én is az ő őrizete alatt volt. A város azonban az ostrom, majd az azt követő pestis folytán elnéptelenedett; a megmaradt lakosság szétszéledt. Ilyen körülmények között a várat Disznóssy nem tudván fenntartani, mind azt, mind a várost felgyújtatta és elvonult. A vár és város felgyújtása betetőzte azt a pusztítást, amit közel másfél évszázad viharai már addig is végeztek. Szécsényből romhalmaz lett. Hogy milyen nagymérvű volt a pusztulás, azt leghívebben a feren¬ces kolostor visszaállításával megbízott Bárkányi János páter jelentése tükrözi. Bárkányi – aki korábban, 1682-től 1688-ig II. Rákóczi Ferenc nevelője volt – 1689-ben, tehát több mint öt évvel a város visszavétele után jött Szécsénybe.

    De a város egykori jelentősége és fekvésének földrajzi adottságai miatt hamarosan újból megindulhatott itt az élet. 1690 húsvétja után Bárkányi és a páterek végleg visszatértek, és nekikezdtek kolostoruk újjá¬építésének.

    1698-ban 83 nem nemes lakos mellett 16 nemes családfőt neveztek meg, kiknek feladata volt a mezőváros védelme, mely abból áll, hogy az esetleges török támadások miatt éjjel-nappal szolgálattal tartoznak.

     A török iga ugyan megszűnt, de az azt felváltó osztrák uralom, sem volt sokkal könyörületesebb. Az 1703-ban kirob¬bant kuruc felkelés futótűz¬ként terjedt el Nógrádban. A szabadság¬harc több nevezetes esemé¬nye is ezen a vidéken zajlott le, amelyek közül a legfon¬tosabb, az 1705. évi ország¬gyűlés, éppen Szécsényhez fűződik.
     Az országgyűlésen Bercsényi indítványára a rendek – lengyel mintára – szövetséget alkottak. Rákóczit 18-án megválasztották „az Haza szabadságáért öszveszövetkezett Magyarok Vezérlő-Fejedelmé”-nek.

    Szécsényben erősen él a köztudatban, hogy Rákóczi a kolostorban szállt meg. A középkori eredetű sekrestye fölötti helyiség – melyet Rákóczi-szobának neveznek – lett volna a szállása.

    A lakosság rohamosan szaporodik. 1731-ben még csak 649, 1755-ben már 1410 a város lélek¬száma. Az első betelepülők, kizárólag magyarok, de aztán szlovákok is akadnak nagyobb számban. Az iparosok között viszont – mint álta¬lában mindenütt – sok a német.
    A kolostor és templom felújítása mellett a városban is folynak építkezések. A várfal jelenőségének megszűnte következtében háztelkek közé kerül, s már csak ezek határvonalát alkotja. Kialakul külső oldalán a főutca.
     
    1715-ben a város zömével együtt a kolostor és templom leégett.. A kolostort már a következő évben ismét tető alá hozták, és ezt az alkalmat felhasználták a templom kibővítésére. Ekkor nyerte el mai alakját.
     A legnagyobb szabású munka mindamellett a Forgách-kastély felépítése. Építésének ideje – Rados Jenő szerint – 1760 körül volt. Stílusa is erre a korra utal; jellegzetes Mária Terézia korabeli építmény.
     
    1795-ben ígéretes próbálkozás indult gimnázium létrehozására, mely gróf Forgách József támogatásával a kolostor épületében ferences atyák által működött volna.
     
    Szécsény további sorsát illetően jelentősebb esemény az 1797. évi tűzvész, amely néhány utca kivételével majdnem az egész helységet elhamvasztotta. A templom, a kolostor és a kastély viszont megmenekült a lángoktól.
     
    A napóleoni háborúk annyiban érintették a várost, hogy 1805-ben sok sebesültet hoztak, ide. A kastélyt kórháznak rendezték be, míg a ko¬lostorban gyógyszertárat állították fel.
     
    Annak ellenére, hogy az 1755. évihez képest a lakosság száma 80 év alatt több mint kétszeresére emelkedett (1837-ben 3104), a város fejlődése egyre inkább megtorpant.
     
    A XIX. század közepén Pulszky Ferenc – 1848-ban Kossuth pénzügyi, majd külügyi államtit¬kára, 1849-ben londoni követe, idővel 1867 után, a Nemzeti Múzeum igazgatója -, két évvel a szabadságharc előtt a Forgách-kastélyt és birtokot megvette. 1854-ben a városban 85 önálló iparos működött itt 22 segéddel és 31 inassal, valamint 5 boltos, de ez a szám már messze elmarad nemcsak Losoncé, hanem Balassagyar¬maté mögött is.
     
    A szabadságharcot követő önkényuralom éveiben járási szolgabírói hivatalt rendeztek be Szécsényben, amelyhez később adóhivatal is csatlakozott.
    Az önkényuralom alatt a szellemi élet is csak lassan indult meg. Az 1838-ban létesült kaszinó ugyan hosszabb szünet után, 1854-ben mint olvasókör ismét megkezdte a működését, de a re¬formkori jelentőségét már sohasem tudta elérni. Ekkor élt, majd 1853-ban tragikus körülmények között halt meg Szécsényben Ferenczy Teréz, a múlt század egyik legjelentősebb költőnője.
     
    A XIX. század vége felé a kapitalista kisvárosi társa¬dalom néhány jellemző vonása Szécsényben is fellelhető volt. 1872-ben megalakult a Szécsényi Takarékpénztár (egy másik pénzintézet, a Szécsényi Népbank 1906-ban), 1880-ban a Szécsényvidéki Gazdasági Egyesület, a század utolsó évtizedében a Tejszövetkezet és Sajtoda.
    A Szécsényben született Haynald Lajos kalocsai érsek a XIX. század végén leányiskolát, árvaházat és kórházat alapított. Szécsényből indul el pályáján a századvég egyik legnagyobb költő¬je, Komjáthy Jenő, itt élt Velics Antal történetíró és Pintér Sán¬dor ügyvéd, a helytörténeti kutatás szécsényi ,,atyja”.
     
    A századforduló legnagyobb jelentőségű eseménye az 1896-ban megnyitott balassagyarmat-losonci vasútvonal építése volt, amely Szécsényt is érintette.
    Az egykori gazdagon virágzó mezőváros, 1886-ban elvesztve mezővárosi rangját, a XIX. század végére a XX. század elejére fejlődésében lelassult – utolsó helyre kerülvén Losonc, Salgótarján és Balassagyarmat mögött.
     
    1911-ben a nagyközség lakosságszáma 4224 fő, míg ugyanakkor Balassagyarmat 10887 fő, Losonc 12110 fő és Salgótarján 13726 fő.
    A város történetének leírását Dr. Patay Pál „Szécsény műemlékei” (1965.) és
    „Szécsény”(1980.) című kiadványának felhasználásával összeállította:
    Őze János városi főépítész
     
    1920. június 4-én Versailles-ban a trianoni palotában aláírták a békeszerződést. Ennek értelmében az Ipoly lett hazánk és Csehszlovákia között a határ.  A trianoni döntés súlyosan érintette Szécsényt. A helyi vásárok látogatóinak a felét elvesztette. Észak felé szinte megbénult a kereskedelem, nagymértékben csökkent a közlekedés.
    A két világháború között a település gazdasági életében fokozatosan megerősödött a kisipar és a kereskedelem. Abban az időben több kisebb üzem működött a nagyközségben. Már a század elején üzemelt a nyomda, a sajtgyár, ahol a híres ementáli sajtot állítottak elő. Két téglagyára volt a településnek. Igen színes volt a kereskedelem palettája: vegyeskereskedés, rőfös-rövidáru, papír és írószer, dohány, piperecikkek, mezőgazdasági gépalkatrészek, építőanyagok, tüzelőanyagok, divatáruk, fűszer- és csemegeáruk, háztartási cikkek. Jelentős volt a Hangya Fogyasztási és Értékesítési Szövetkezet széles skálájú tevékenysége. 1930 decemberében végre Szécsényben is kiépítették a villanyvezetéket.
     
    Az iskolai oktatás terén előrelépést jelentett az 1918-ban megnyílt polgári iskola alapítása. A szellemi élet bizonyos fokú kisvárosi aktivitására jellem¬ző, hogy ezekben az években több mint 20 egylet és szervezet fejtett ki társadalmi és kulturá¬lis tevékenységet. Állandó mozi is kinyitott, sportpálya is léte¬sült (főként a legnépszerűbb sportág, a labdarúgás céljára).
     
    A század első felében felerősödött a Rákóczi-kultusz. Országos jelentőségű volt az 1905 szeptemberében, az országgyűlés 200. évfordulója tiszteletére rendezett szécsényi ünnepség. A városháza nagytermében látható nagyméretű, II. Rákóczi Ferencet ábrázoló képet 1910-ben Tokay Lajosné festette.
    A település vezetői 1925-ben a városházán elhelyezett emléktáblával tisztelegtek Szontagh Pál emléke előtt. Az első világháborúban elesett 185 személy emlékét őrzi a Tűztorony falán lévő emléktábla, amelyet 1930. május 25-én avattak fel.
    A várost a török uralom alól felszabadító Sobieski János lengyel királynak az emlékét megőrző táblát 1933-ban helyezték el a templom falára. A templom előtti sétányon 1938-ban, az államalapító halálának 900. évfordulójára készült el a Szent István emlékmű.
     
    A második világháború frontvonala 1944 december elején érte el a várost. Szécsény ostroma december 28-án fejeződött be. Szécsény az ország harmadik legjobban elpusztított települése lett. A halottak és hősi halottak emlékét a temetőben emlékmű őrzi.
     
    A háború után Szécsény is orosz megszállás alá került. Az egyházi iskolákat államosították, az apácákat és a ferences szerzeteseket elűzték. A gyönyörű műemlék kolostorban traktor iskolát létesítettek.

    A közigazgatás átalakult szovjet tanács rendszerré. Törvénytelen perekkel számtalan embert bebörtönöztek és kivégeztek.
     
    Az 1956-os forradalom Szécsényben békésen zajlott le, de a forradalom bukása és a Kádár rendszer újabb kivégzéseket, börtönt és internálásokat hozott Szécsény lakóinak is.
     
    1964-ben épült fel a gimnázium épülete, több évszázados próbálkozás után végre elindult a gimnáziumi képzés a városban.
     
    1970-ben települt a gépállomás helyére az Elzett Művek Zár- és Lakatgyárának szécsényi gyára, mely 800 személynek biztosított munkalehetőséget.
    A Nógrád Megyei Gabona- és Malomipari Vállalat, valamint a környező termelőszövetkezetek 1974-ben alapították a takarmánykeverő üzemet.
    A ’70-es években a városközpontban épült fel az OTP és könyvtár, a szolgáltatóház, orvosi rendelő és az ÁFÉSZ étterme.
     
    Szécsény 1970-ben nagyközségi rangot kapott. Az 1975-ben Forgách kastélyban megnyíló Kubinyi Ferenc Múzeum a megye egyik leglátogatottabb múzeumává vált.  
    Növekedett a lakosság száma: 1949-ben 4009; 1970-ben 5690 fő. A 16 település közigazgatási, közlekedési, kereskedelmi és kulturális központját biztosító, régmúltra visszatekintő szécsényi járás 1979-től megszűnt.
     
    1980-ban új korszerű 12 tantermes általános iskola, 100 férőhelyes szakközépiskolai kollégium épült, és ugyanekkor adták át az új posta épületét is. 1985-ban felépült az új művelődési ház is.
     
    A település kedvező gazdasági helyzete, valamint lakosságszámának növekedésével Szécsény az 1886-ban elvesztett városi rangját, 100 évvel később 1986-ban visszakapta, a ’60-as években közigazgatásilag hozzácsatolt Pösténypusztával és Benczúrfalvával együtt.
     
    A rendszerváltozás után tovább folytatódott a város fejlődése. Elsőként teljes egészében kiépült az infrastruktúra (ivóvíz, szennyvíz, vezetékes gáz, telefonhálózat, utak), ezzel lehetőség nyílott új iparterületek kialakítására, és a több száz főt foglalkoztató Euro Candle (gyertyagyár) létesítésével új munkahelyek jöttek létre. Emellett több kisebb vállalkozás is élénkítette a város gazdasági életét.
     
    Az idelátogató turisták a legnagyobb változással a történelmi belsővárosban találkoznak.
    A nagy múltú ferences kolostorépület felújítása 2000-ben fejeződött be.
     
    Európai Uniós támogatással 2006-tól megújul a történelmi belsőváros.
    Ennek része volt a Forgách kastély és az alatta elterülő Várkert korhű rekonstrukciója. A felújítás során a közműrendszerek korszerűsítésével lehetőség nyílott az elektromos légvezetékek földbe helyezésére, így a betonoszlopok helyébe környezetbe illő kandeláberek kerültek. Az elhelyezett térburkolatok és az utcai bútorok is illeszkednek a kisváros történelmi hangulatához.

     

  • Látnivalók

    1. Katolikus templom és kolostor. 1334-ben épült XXII. János pápa engedélye alapján a kolostorral együtt a ferencesek részére, gótikus stílusban. A törökök kiűzése után a tornyot 1750-ben barokk kupolával látták el és a templom romba dőlt hajóját szintén barokk stílusban építették újra.
    2. Forgách-kastély. –Az 1740-es években épült a volt várkastély helyén. A Forgách család nemcsak Nógrád megye legszebb barokk kastélyát építette, hanem szép angolkertet, is létesített két halastóval, fácános kerttel, mulatóházzal, kilátóval, medvés barlanggal. Ma múzeum.
    3. Várfalak és bástyák.-Károly Róbert király 1334.05.05-én engedélyezte, hogy a mezővárost falakkal vegyék körül.
    4. Szentháromság szobor A gyógyszertár előtt áll a barokk Szentháromság szobor. Valószínűleg 1761-ben emeltette Keglevich és Forgách-család. Henger alakú emelvényen áll Szent Ferenc és Szent Antal szobra a Szentháromság két oldalán. Ezeket a szobrokat a pestis járvány emlékére emelték.
    5. Gyógyszertár A szécsényi gyógyszertár Nógrád megyében a legelső. Nevét a Szentháromság szoborról kapta. Az előtte álló terület valamikor Szent Miklós tér volt. Ezt jelzi a gyógyszertár oldalán lévő márvány tábla, amelyik egy tatarozás alkalmával került felszínre. A gyógyszertárat a Pokornyi család alapította.
    6. Tűztorony A városháza előtti téren áll a híres szécsényi tűztorony. Hírességét a második világháború alatti forgalom hatásának köszönheti, miután északi irányba megdőlt. 1718-ban ezen a helyen harangláb állt, amelyet 1820-ban kőből épített toronnyá emeltek, amelyiknek a földszintjén börtön volt. 1893-ban több emeletet építettek rá barokk ablakokkal. 1929-beb pedig a tetejére tűzmegfigyelő fedett helyet létesítettek.
    7. Haynald kapu A régi Velics házhoz tartozó kert kapuja. Haynald Lajos érsekről kapta a nevét, aki ebben a házban született és hármas intézményt - iskola, kórház, árvaház - alapított Szécsényben.
    8. Városháza. 1905-ben épült eklektikus stílusban, a Szontágh Pál által adományozott telekre. Oromzatát Szécsény címere díszíti.
    9. Várkert A Forgách kastély alján található a Várkert. A nagykiterjedésű gondozott terület a sétálni, és kikapcsolódni vágyó turisták, fiatalok kedvence. A gyönyörű fekvésű terület kavicsos sétányokkal behálózott tájvédelmi körzet nagyon szép turisztikai látnivalót kínál. A területen fekvő kis és nagy tó vízelvezető árkaival és szép fahidjaival okoz örömöt a természetszerető turistáknak.
    10. Evangélikus templom A Pulszki-család építette 1888-ban egy raktár helyén. Amíg felépült, az evangelikusok az észak-nyugati bástyában tartották az Istentiszteletet.
    11. Rákóczi-szoba Az 1705-ös országgyűlés idején, ebben a szobában szállt meg II. Rákóczi Ferenc. Az emlékhely a Ferences kolostorban található.
    12. Kézműves-ház. A Keleti –bástyával szemben található a Kézművesház- Tourinform Iroda, melyet 2005- ben adtak át. Az európai színvonalú, 200m2 alapterületű épület földszintjén található a Tourinform Iroda és itt a Palócföldi Népi Iparművészek termékei is bemutatásra kerülnek, melyek meg is vásárolhatóak.
    13. Szent Anna kápolna. Ez a barokk kápolna a temető mellett áll. Az 1700-as évek elején épült, hajója kör alakú, bejárata északra néz, szentélye négyzetes. Faoltár található benne, szintén, a XVIII. Században készült az ebben az időben betelepült szlovákok, majd a német iparosok templomba volt. Két darab barokk kapu. Szécsény városiasodásának jelképe a XVIII. Században készült két barokk kapu az egyik a gyógyszertártól északra lévő harmadik házon, a másik a tűztorony felé a túlsó oldalon 70.szám alatti található.
    14. Vasútállomás 1896-ban az ezredéves évforduló keretében épült amikor a vasút vonalat átadták a forgalomnak.
    15. Járásbíróság A századforduló után épült kevert stílusban börtönnel együtt.
    16. Régi Járásbíróság Egyes részei még a XVII.században épületek. Az alsó szintjén volt a börtön.
    17. Velics kastély A XVIII. Században épült, többször felújítva. A család híres tagja Velics László szerzetes, aki 22 nyelven beszélt és ő szerkesztette az első magyar-japán szótárt. Ebben a házban született Haynald Lajos kalocsai érsek is.
    18. Templom-romkert A 1980-as évek végén tárták fel a régi vár keleti szárnyán azt a hatalmas templomot, amelyiknek eredetét még homály fedi. Annyit tudunk róla, hogy gótikus stílusban épült. Talán idősebb a ferences templomnál. Írásos emléke nincs.

     

    1. Szécsény Városi Sport Egyesület
    2. Szécsényi Amatőr Futók Társasága
      Székhelye: 3170 Szécsény, Rimóci út 42.
    3. Tekergő Állatvédő Közhasznú Egyesület
      Székhelye: 3170 Szécsény, Május 1 út 4.
    4. Szécsény és Vonzáskörzete Közbiztonságáért Közalapítvány
      Székhelye: 3170 Szécsény, Rákóczi út 84.
    5. „Szécsényi Óvodásokért” Alapítvány
      Székhelye: 3170 Szécsény, Magyar út 13.
    6. Keresztény Értelmiségiek Szövetségének Szécsényi Csoportja
    7. Szécsény Kistérség Ifjúságáért és Sportjáért Egyesület
      Székhelye: 3170 Szécsény, Gábor Áron út 6/b
    8. Szécsény és Térségének Turisztikai és Közművelődési Egyesülete
    9. Szécsényi Városnapért Egyesület
    10. Hortenzia Idősek Betegellátásáért Kiemelten Közhasznú Alapítvány
    11. Szécsényi Polgárőr Egyesület
    12. Igaz Lóbarátok és Jóbarátok Egyesülete
    13. Petőfi Horgászegyesület
    14. Diáksport Egyesület
    15. Ipolyvidéki Tájvédelmi Egyesület
    16. Vezérlő Asztalfejedelmi Társaság
    17. 845.sz. P. Bárkányi János Cserkészcsapatért Alapítvány
      Székhelye: 3170 Szécsény, Rákóczi út 114.
  • Elérhetőség

    Szécsény Városi Polgármesteri Hivatal

    3170 Szécsény, Rákóczi út 84.

    Telefon: 06/32/370-199, 06/32/370-237
    Fax: 06/32/370-170
    E-mail: szecseny@nogradmail.hu

    Honlap: www.szecseny.hu

Galéria

  • varoshaza
  • varkert_2
  • varkert_1
  • varfalak_es_bastyak_2
  • varfalak_es_bastyak
  • tuztorony
  • szentharomsag_szobor
  • kezmuves_haz
  • katolikus_templom_es_kolostor
  • haynald_kapu
  • gyogyszertar
  • forgach_kastely
  • evangelikus_templom
  • rakoczi_szoba
 
 

Iratkozzon fel hirlevelünkre

* = required field

powered by MailChimp!

Kapcsolat