Nógrádmegyer

A község története

A település már 1292-ben szerepel az okiratokban, ekkor a Rátót nemzetség birtoka. Nevének utótagja arra utal, hogy egykor a Megyer törzsbeliek települése volt. Régebben 11 tanya, illetve puszta tartozott a településhez, amelyekből mára mindössze kettő maradt. A XIV. század elején Marczali László bán fia, Dezső a település birtokosa, aki 1329-ben Szécsényi Tamás vajdának adta el. Később Lászlófi Lóránd, majd Pásztohi Ferenc és Zsigmond a tulajdonosok. A török hódoltsági területhez tartozott a XVI. század közepén. 1598-ban Szentmariay György a földesura. A XVIII. századtól egymást váltják a birtokosai.

A II. világháború utáni tanácsrendszerben 1973-tól Magyargéc és Nógrádmegyer községek közös tanácsban működtek, Nógrádmegyer székhellyel. 1990-től külön önkormányzat alakult, de még a körjegyzőség 1992 végéig megmaradt.

Látnivalók

1. A település egyik ékessége a későbarokk stílusban épült római katolikus templom, amelyet a régebbi templomból 1785-94-ben alakítottak ki. A régi templomról 1688-ból és 1771-ből vannak adatok. Az 1775 áprilisában dúló tűzvészben megsemmisült, csak a falai maradtak, majd újraépítése után 1776-ban ismét leégett. Átépítése során csak a szentély régi falait hagyták meg, a hajót elbontották és helyette szélesebb, hosszabb épületrészt emeltek ! A mai torony 1890-ben épült.

2. A volt Szerémy-Paunc kúriát a Szerémy család építtette barokk stílusban a XVIII. század második felében. 1950-ben és 1954 után részben átépítették, jelenleg élelmiszerüzlet működik benne. A volt Topolcsányi kúria 1750 körül épült, majd a Thonka család tulajdonába került, akik 1952-ig lakták. Ezt követően 1959-ig óvoda működött benne, ma a termelőszövetkezet központi irodája.

3. A Luchovitz kúria a XVIII. században épült, barokk stílusban. 1952-ben átalakították, teljesen elvesztette műemlékjellegét. Ma községháza.