Nagylóc

A község története

A falu neve egykor csak Lóc volt; a kutatók az ószláv „lovci”, azaz vadászok, vadfogók jelentésű szóból vezetik le nevét.

A szőlőhegyen a középkorban vár állt, ez volt Hollókő várának egyik elővédje. Valószínű még az Árpád-kori királyok uralkodási idején emelték.

Az őrtorony helyét úgy alakították ki, hogy a domb gerincét mély árokkal átvágva egy kb. tíz méter átmérőjű kör alakú udvart hoztak létre a magaslat végébe. Ennek szintjét további feltöltéssel megemelték, valószínűleg palánkkal is megerősítették. Középen fából épített torony állhatott, mert kő, vagy téglamaradványok nem kerültek elő. Ilyen erődöcskéket a végvári vitézek tarisznyaváraknak hívták, mert az őrség csak addig tarthatott ki bennük, amíg a tarisznyájukban magukkal vitt élelmük el nem fogyott.

Látnivalók

Szent Kereszt felmagasztalása tiszteletére szentelt műemlék Római Katolikus Templom a XV. században épült. Bár a XIX. században jelentősen átalakították, mégis megőrizte eredeti támpilléreit, középkori ajtó és ablaknyílásait. Két mellékhajója neogótikus stílusú, 1888-ban épült. Orgonája is ebből az időből származik.

A község délkeleti részén található kápolna XVIII. századi építmény.
A község fölé magasodó Őrhegy népszerű kirándulóhely, őshonos erdőségek borítják. Az egyik itteni sziklában lábnyomszerű bemélyedések találhatók, a legenda szerint ezek Jézus és szamarának lábnyomai.